Budapest XIX. kerülete (Kispest)
'''Budapest XIX. kerülete – Kispest''' 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.
1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1977 és 1986 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep. Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.
1976-1986 között Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 darab panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.
A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt, Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).
1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1977 és 1986 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep. Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.
1976-1986 között Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 darab panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.
A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt, Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).
Térkép - Budapest XIX. kerülete (Kispest)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |